Salsa zene története

Rengeteg információ kering a SALSA, kialakulásáról, éppen ezért nehéz két mondatban összefoglalni a történetét. Alapvető hiba, hogy gyakran csak az egyik stílus (legyen az kubai, vagy puerto ricoi vonal) fényében ítéljük meg a SALSA kialakulását, holott ez annál sokkal összetettebb.
A XXI. század embere lesarkítva ugyan, de két fő SALSA stílust ismerhet, ami nem más, mint a kubai és a puerto ricoi! E két stílus eredete nagyban hasonlít egymásra, viszont a XIX. századtól kezdve kettévált és külön-külön indult el a fejlődés útján. De ne szaladjunk ennyire előre. Nézzük meg, hogy mi történt az elmúlt kb. 500 évben.
A XV. században felfedezett szigetekre áthurcolt afrikai rabszolgák dobjai, valamint az Európából érkező conquistadorok (hódítók), főleg spanyolok, által magukkal hozott hangszerek egyvelege az, amit a nemzetek keveredéséből létrejött kreol nép, a maga ízlésére formálva fejlesztett egészen addig, míg eljutottak a SALSA elődjéhez. Az őslakos indiánok zenéjéből szinte alig maradt valami, de két hangszer neve mindenképp említést érdemel, mivel a mai napig használjuk őket: Maracas és a Flauta (Fuvola). Ezeket a hangszereket a puerto ricoi őslakos Taino indiánok használták. A spanyoloktól ered a gitár, amit később Puerto Rican Tres-nek, illetve Cuban Tres-nek hívnak, valamint egy ütős hangszer a Timbales, ami a katonai dobból fejlődött ki. Az afrikaiak dobjaiból mára külső jegyeikben teljesen megváltozott hangszerek alakultak ki, úgy mint a Bongo, a Konga, a Batá, a Cajon és a Claves, ez utóbbi két hosszú vékony henger formájú fadarab, ami alapjául szolgál minden ma is ismert SALSA zenének. A hangszerek és a zenei műfajok mentén haladva tovább érdemes tudni néhány hangszer történelmét: A modernkori zongora atyja Bartolomeo Cristofori (olasz), aki cembalo con piano e forte = hangos és halk hangú csembaló-nak hívta első hangszerét, majd ebből lett a pianoforte elnevezés, végül a piano. A trombitaszerű hangszerek már az ókori Egyiptomban léteztek, míg a szaxofon atyja, Adolphe Sax belga hangszerkészítő.
A hangszerekről (basszus gitár/bajo, guiro, campana, stb.) rengeteget tudnék még írni, de most essék pár szó a zene kronológiai fejlődéséről, ami egyben a táncok fejlődéséhez is vezetett.
XVII. század – Contre Danse – franciák által táncolt barokk udvari tánc
XVII. század – Contra Dance – a franciáktól átvett angol városi tánc
XVII. század vége – A Nyugat-Afrikából áthurcolt rabszolgák Puerto Rico szigetén életre keltik a Bomba, Yoruba, Decima és Seis ritmusokat
XVIII. század – Contra Danza – a francia és spanyol hódítók elhozzák a Contra Dance-t Kubába és Puerto Ricoba
XIX. század – Plena – Puerto Rico, Loíza és Ponce városában a munkások tánca (új hangszer a Panderetas)
XIX. század – Danza – a Contra Danza új neve, Kubában Habanera-nak, míg Puerto Ricoban La Borinqueña-nak hívják a megváltoztatott stílust
XIX. század vége – a további fejlődésnek köszönhetően megszületik a Danzón
XX. század eleje,közepe – új zenei műfajok alakulnak ki: Son, Mambo, Guajira, Guaracha, Charanga, Bolero, Changuí, Cuban Jazz, Rumba, Columbia, Guaguancó, Yambú, stb.
XX. század 60′-as évektől – !SALSA!
A Danzón meghatározó új műfaj volt a maga idejében, ami a Danza, a La Borinqueña és a Habanera keveréke volt.A danzónból olyan új stílusok keltek életre, mint a danzón-chá, később chachacha, vagy a danzón-mambo, később mambo, de sokkal fontosabb, hogy a Danzón fejlődésének volt egy újabb állomása, a Montuno megjelenése, ami egy hullámzó változatos dallamot adott a Danzón ismétlődő alapritmusnak. Az addig nem használt hangszerek és a Montuno új műfajt teremtett, amit Son-nak hívtak. A ma is ismert SALSA kialakulásához nagyban hozzájárult a Son megjelenése! A Son a mai napig alapjául szolgál minden autentikus latin amerikai zenét játszó zenésznek, legyen az kubai, puerto ricoi, kolumbiai, afrikai, venezuelai, panamai, vagy akármelyik más kontinens zeneszerzője.
A 30′-as évektől sikerült belépni az amerikai piacra a kubaiak és puerto ricoiak által egyaránt játszott cubop, pachanga, chachacha és mambo műfajokkal. Voltak szép sikerek, de nem ekkorra tehető a latin zene igazi áttörése. Bár ekkor született meg a ma is híres El Manisero dal és egy-két új műfaj is megjelent, mint a conga, a comparsa és a babalú. A műfajok keveredése a autentikus Latin-Amerikai zenével: A jazz történetében, Dizzy Gillespie volt az első, aki évtizedekkel megelőzve korát és zenésztársait, bevette zenéjébe a latin és az afro-kubai zenei elemeket Chano Pozo kubai kongás segédletével.
Az 50′-es évektől kezdve átalakult a kubai zeneirányzat fejlődése. Megkezdődött a forradalom korszaka. Sokan emigráltak Puerto Ricoba, Miamiba, illetve New Yorkba. Ahogy az otthon maradottaknak, úgy az emigráns kubaiaknak is új helyzettel kellett szembesülniük. A kubai zenét másként játszották Kubában és másként Kubán kívül (Gloria Estefan, Celia Cruz). De az élet nem állt meg, sőt! Olyan zenészek karrierje kezdődtek el ebben a korszakban, mint Chano Pozo, Perez Prado, Beny Moré, Orestes “Cachao” Lopez, Machito, Arsenio Rodriguez, Tito Puente, Ray Barretto, Patato Valdés, Tata Güines, a híres kongás, aki amellett, hogy 1957-től olyan zenészekkel játszott együtt New Yorkban, mint Dizzy Gillespie, Maynard Ferguson, Miles Davis és Frank Sinatra, Magyarországra is ellátogatott 2001-ben.
60′-as évek. Új korszak a SALSA történelmében! 1964-ben megalakult a FANIA ALL STARS lemezkiadó társaság! Míg Kubában a forradalom fogja volt minden szabad szellemű művész, addig Puerto Ricoban és Amerikában dübörgött a SALSA. Bár voltak nehéz pillanatok, mint a világhírű BEATLES trónkövetelése, de a SALSA talpon tudott maradni és a mai napig tart hódító útja, több, mint fél évszázada! Az USA-ban alapított cég tulajdonosai: Jerry Masucci (olasz), társa a híres zeneszerző Johnny Pacheco (dominika). A lemezcég nevét egy kubai énekes, Reinaldo Bolaño egyik száma ihlette, amit 64′-ben Pacheco feldolgozásában, a FANIA, első lemezeként ki is adott. (Az El Cantante című film Marc Anthonyval remekül bemutatja ezt a korszakot! – a szerző)
Az új korszak kezdetét egy új irányzattal tették nyilvánvalóvá. A SALSA elnevezés a FANIA ötlete volt, mert kellett egy gyűjtőnév, amit egyszerű megjegyezni és így könnyebb eladni ezt a rengeteg stílust felvonultató Latino Americano zenei műfajt. Persze attól még a SALSA minden olyan zenei stílust tartalmazott, ami megtalálható a latin amerikai országokban Kubától, Puerto Ricon át Kolumbiától Venezueláig, de jól jött ez a név, ami egy kalap alá hozta az összes műfajt. A SALSA volt a negyedik irányzat, ami sikerrel járt amerikában. Viszont ebből a sikerből a forradalomban ragadt kubaiak már nem vették, nem vehették ki részüket, egyrészt a politikai helyzet miatt, másrészt a kubai zenében túl sok altípus létezett és így nehezen volt eladható az első hallásra hozzá nem értők számára. Összességében azt lehet mondani, hogy bár a SALSA zömében kubai stílusjegyeket tartalmaz, az akkori kuba külpolitikai helyzetének köszönhetően a puerto ricoi, venezuelai és kolumbiai zenészeknek adatott meg a lehetőség, hogy elindítsák világhódító útjára a SALSA-t. Fania All Stars, Tito Puente, El Gran Combo, La Sonora Poncena, Cheo Feliciano, Bobby Valentin, Eddie Palmieri, Andy Montanez, Oscar D’ Leon, Willie Rosario, Gilberto Santa Rosa, Frankie Ruiz, Fruko y Sus Tesos, stb.
A XX. század második felében a politikai helyzet miatt arra kényszerültek a kubai zenészeket, hogy minden külső hatásoktól mentes környezetben alkossanak. A Son Cubano mellett az Afro Cuban irányzat felé kezdett eltolódni, köszönhetően annak, hogy az afro, mulatt és mesztic népcsoport jelentős számmal volt jelen az ország populációjában. A Son továbbra is meghatározó szerepet töltött be a kubaiak életében, de új ágazatok is kialakultak. Changuí, sucu-sucu, pregón, bolero-son, afro-son, son guaguancó, guaguancó, yambú, conga, mozambique, batá-rumba, charanga stb. A közös fejlődés az elszigeteltség miatt abbamaradt és kényszerűségből ugyan, de kialakította a kubai és a puerto ricoi stílust, mely műfajoknak rengeteg új követe van: Kubai zenészek: Los Van Van, Charanga Habanera, Manolito y Su Trabuco, Elio Revé, Isaac Delgado, Willy Chirino, stb. Puerto Rico-i: Spanish Harlem Orquesta, Jimmy Bosch, LA 33, Orquesta La Palabra, Los Soneros Del Barrio, stb. Természetesen ne feledjük Kolumbiát, ahonnan a boogaloo (La Sonora Carruseles), descarga és egyéb ritmusok származnak, valamint Venezuelát, aki egy Oscar D’ Leonnal áldották meg a világot, de ezek a zenészek is a kubai és puerto ricoi zenei hatásoknak váltak híressé.
A XX. század vége felé közeledve a SALSA fejlődését, az egyéb zenei irányzatokkal való keveredés jellemzi. A hip-hop, rap, house zenék ugyanúgy hatást gyakoroltak a mai salsa zenére. A XXI. század új zenei irányzatai a kubai Timba, a puerto ricoi Reggaeton és SalsaTon. Említést érdemel még a dominikai Merengue és Bachata is, hisz ezek a zenék nem hiányozhatnak egy latin buliból sem. Közkedvelté váltak továbbá a világhírű pop-slágerek átdolgozásai is, úgymint: Lenny Krevitz – Thinking of You, Sting – Fragile, Chaka Khan – Ain’t Nobody, a Can’t take my eyes off you, stb. Manapság, ha összehasonlítjuk a 60′-as évek és a mai kor zenéit, akkor bátran kétfelé oszthatjuk a SALSA-t, Old School és New Generation műfajokra. Egy Old School Salsa (60′-as 70′-es 80′-as évek zenéi) a maga régi hangszerelésével, bakelit hanghordozóra felvett hangzásával nehezen élvezhető egy mai sztereo környezetben, míg a modern technikával rögzített albumok vitathatatlanul kellemesebb hangélményt nyújthatnak. Természetesen az Old School zenék újrakevert CD-n kiadott lemezei fel tudják venni a versenyt a New Generation zenéivel, de ez már ízlés kérdése. Sajnálatos tény, hogy a New Generation Salsa előadói között már ritkábban találunk nagy egyéniségeket, amit más műfajoknál is érzékelhetünk. Tito Puente, vagy Ray Barretto szintű zenészek ma már csak elvétve találhatók, ahogy Ray Charles, a Beatles, James Brown, a Rolling’ Stones, vagy Michael Jackson is egyszeriek és megismételhetetlenek a maguk nemében! Végezetül az, hogy a SALSA mára tényleg világhírű zenei műfaj lett sok mindentől függött és bárkinek is köszönhetjük, a lényeg, hogy boldoggá tesz minket.
És még egy apróság. Lassan 10 éve hallgatom, hogy még 3 év és nem lesz ennyire népszerű a Salsa! Nos ez csakis rajtunk, salsa imádókon múlik. Tartsuk életben ezt a remek zenét és ezt a remek táncot!
!Que Viva La Salsa!

írta: Molnár Endre 2009.06.20.